2011. január 9., vasárnap

3.fejezet:A meglepi

 A meglepi*.*
Este valaki kopogott.-Kelll....nnyy...nyiistd kiii-motyogta a bátyám hasába érésemet.
-neem-ő is csak nyöszörgött. miért nekem kell mindig mindent meg csinálnom? ki slattyogtam az ajtóig nagy nehezen kinyitottam az ajtót ugyanis az orromig nem láttam el nemhogy a kilincsig.....sikerült kinyitni az ajtót kint pedig meglepetés várt.
-Taylor mi van? mi történt veled?-szét volt verve az egész arca. a fehér pólója csupa vér volt.-Kellan-sikítottam. felült körbenézett és amikor látta hogy az ajtóban állunk jött oda. besegítettük Tay-t ledöntöttük a szobámba az ágra. levettem apólót róla hogy jobban meg nézhessem mi történt vele. -ki vert így össze?
-nem tudom-nyögte nagy nehezen. annyira sajnáltam szegény. előkerítettem egy kis tálat abba vizet engedtem és elkezdtem lemosni szegény Taylorról a vért. az arcát miután csak a szája volt fel szakadva. a  válla megrándult. miután sikerült mindenét letisztítani az alvadt vérttől kivittem a tálat és elmostam. amikor visszamentem Taylor már nem feküdt ugyan ott.-köszönöm-suttogta
-nincs mit. de elmeséled ki volt az vagy hogy miért vertek össze?
-kint voltam az utcán éppen kaját vittem haza a húgomnak és magamnak amikor egy csapat srác össze vert.
-nem emlékszel egyikre sem?-ő csak rázta a fejét- aludj Tay
-nem. elvették a mobilom és Makenát meg fogják találni-próbált meg fölállni de nem sikerült neki.
-majd szólók Kellnek hogy hozza el oks? Kellan! kérlek hozd el Makenát ide. mert akik megverték Tay-t elvették a mobilját és benne volt hogy Makena haza hívja.-Kellan káromkodott egy sort és már rohant is Tay 13éves húgáért. betakargattam a szétvert srácot és ő pedig készségesen elaludt de előtte a lelkemre kötötte hogyha megjön a húga keltsem fel. olyan békésen szuszogott. egyszer csak kinyílt a bejárati ajtó és Makena és Kellan lépett be rajta. -mindenki egyben van?-csak bólogattak. Makena majdnem elájult annyira elvolt fáradva. beledugtam az ágyba Makenát a testvére mellé. annyira édesek voltak én pedig bemásztam Kellan mellé másztam és úgy aludtunk. reggel korán keltem megnéztem hogy van Taylor kicsit fölment a láza de nem vészes. így hát leültem a kanapéra és elkezdtem nézni a TV-t. úgy 9 felé elkezdtem valami reggelit készíteni a fiataloknak. egy egyszerű kis rántottát és bundás kenyeret. remélem ízleni fog nekik. kimentem a teraszra egy bögre kakaóval a kezemben. Imádtam a kakaót főleg ahogy Kellan csinálta. az volt a mi kis italunk. főleg akkor ittuk ha valami baj volt, vagy épen utazott ki Kellan. de most már majdnem minden reggel ezt iszom.
-szia-suttogta egy hang a hátam mögött. megfordultam és a kis Makena állt a terasz ajtajában.
-szia-mondtam.- mióta vagy itt?
-most jöttem. leülhetek?-bólintottam és leült velem szembe a kis asztalkához.
-kérsz? csinálok neked ha kell-mutattam a bögrémre-kakó van benne-ő boldogan bólintott. bementünk a konyhába és neki is csináltam egy bögrével.-enni?-nem legesen megrázta a fejét és a hosszú barna haja csak úgy szállt.- hogy aludtál?
-jól köszi.te?-Makenával elég régóta ismerjük egymást. nagyon kedves lány. sok dologban hasonlítunk. újra leültünk a kanapéra bekapcsoltuk a tv-t  de inkább beszélgettünk. 11 lehetett amikor felkeltek a jó madarak is. -áhh szia bátyó-ugrott fel és testvére nyakába ugrott kicsit megtántorodott Tay.
-jobban vagy?-kérdeztem. ő csak bólogatott vigyorogva. - őhm csináltam reggelit..-már rá is ugrottak mint valami oroszlánok a frissen szerzett zsákmányra. nekünk lányoknak nem is hagytak semmit.-hééé!mi ez itt? nem hagytok semmit és még én csiáltam nektek!-háborogtam viccelődve.
-boo-próbáltak teli szájjal beszélni
-fújjj már-mondtam és Tay lenyelte a kaját ami a szájában volt és elkezdett felém közeledni. én pedig hátráltam csücsörítve jött közelebb egyre gyorsabban én pedig próbáltam tartani a lépést hátra felé. ráestem a kanapéra és ő pedig felém hajolt. a szája tiszta kosz volt.-fújjjjj Taylor Lautner!!!!!! Segítség!!!!! KELLAN KÍNOZ!!!!!!-ekkor belépett a elmentő sereg az egész stáb. rögtön lemászott rólam és megtörölte a száját. én felültem és csúnyán néztem azokra akik nem jöttek a segély hívásomra.-gonoszok-sziszegtem. és visszaültem a kanapéra nekik hátat fordítva.
-nekünk nem is köszönt.-tette a kezét a vállamra Alex. én pedig fölnéztem rá és kiöltöttem a nyelvemet-vigyázz mert leharapom!-kuncogta. felálltam a kanapéról és elindultam a fürdőbe de a kedves testvérem becsapta előttem a az ajtót kacarászva
- kedves testvér vagy.-mondtam az ajtónak. ő csak tovább rötyögött oda bent. éppen elindultam a szék felé hogy helyet foglaljak amikor Taylor leült és pimaszan vigyorgott rám.-tudod hogy imádlak-fintorogtam és mit nem érdekelve beleültem az ölébe és úgy fejeztem be az immár másodszorra felmelegített kakaómat. ő pedig a hátara támasztotta a szöveg könyvet és úgy tanulgatta. fél óra telt el hogy bent volt az én drága bátyám. kezdtem már egy kicsit unni hogy még mindig nem szedhettem rendbe magamat. oda battyogtam az ajtóhoz és bekopogtam na jó inkább dörömböltem.-mi a fenét csinálsz bent?
-éppen a reggeli előkészületeimet.
-a francokat fogsz te reggeli előkészőlődéseidet tenni venni. én beszeretnék menni.
-milyen jó rímköltő vagy-kuncogta bentről. ekkor lenyomódott a kilincs
-simán bemehettem volna?-ő csak bólintott és elment mellettem.-hhh és miért nem szóltál?
-nem tudom. elfelejtetem- szedte össze a kocsikulcsot.-nah de készülődj gyorsan mert megyünk-én csak oda vágtam neki egy képet és bevonultam a fürdőbe. miután végeztem  mindennnel kedves bátyám türelmetlenül tipródott a szoba közepén és az óráját leste-mehetünk?
-ühüm.-újra elindultunk a  forgatásra.-te is forgatsz?-bólintott és továbbra az útra figyelt. apró sóhaj hagyta el a számat.  felém fordította a fejét-mi az?
-semmi. mi volt ez a nagy sóhaj.-vette fel a nap szemüvegét.
-nem tom. lehet hogy ma felhívom anyuékat.-mondtam
-jó de szólj előtte én is szernék velük beszélni. tényleg papáéknak még megvan a tanyájuk Magdeburgban?
-biztos.. miért?
-elmehetnénk egyszer oda-teljesen ledöbbentem
-te? állatok között na ne viccelj-nevettem el magamat.
Magdeburg(Németország)
-miért? komolyan gondoltam. régen voltunk kint. akkor voltam ott utoljára mikor Kóborló meghalt.-mondta. Kóborló a lovam volt. tavaly előtt halt meg. egy kígyó megmarta. és nem tudták lekezelni időben. megérkeztünk.
-nah jó és mikor szeretnél. azt tuti hogy nem forgatás közben. tudom én.
-ami azt illeti-nézett rám. amikor befelé tartottunk az épületbe.- holnap után megyünk...-nézett rám kiskutya szemekkel.-de nem csak mi-tette hozzá elég furcsa arckifejezésem láttán.-mindenki jön.
-aha.-mondtam bambán. -még valami meglepi?,
-nem tervezgetem többet.-kuncogta és leültünk az egyik székre. de már ment is. Kris ült le mellém
-te nem forgatsz?
-nem most az erdő jelenet lesz ahol kergetik Victoriát szóval én oda nem kellek. de majd leszek még amikor megcsókol Jacob annál a jelenetnél.
-értem. te tudtad?
-mit? jah azt hogy megyünk veletek Magdeburga? igen tudtam
-csak én nem tudtam?
Kóborló(Titi lova)
-ezek szerint.
-kik jönnek?
-Cullenék, a farkas fiúk meg még pár ember de szerintem mindet ismerni fogod. de egyet ígérjmeg!
-igen és mit?
-azt hogyha oda érünk akkor elviszel lovagolni-mosolyogta

-ez természetes-mondtam és ő pedig megölelt. innentől fogva nem beszéltünk sokat.. egész végig az utazáson gondolkodtam.

1 megjegyzés:

  1. Nah ez jóó!
    de szegény Tay... megölöm az a f*szfejt amilyik szétverte a szép pofikáját xD
    siess!

    DorCsa

    VálaszTörlés